Libás spagetti
2014. november 11. írta: St.Rosine

Libás spagetti

Éljenek a Mártonok! A libát nem kell mindig sütni, készíthetünk belőle egy nagyon finom ragut is!

liba.jpg

Libás spagetti (4 fő részére)

1 db libamell (csont és bőr nélkül kb. 350 g), 1 db vöröshagyma, 1 db sárgarépa, 1 kisebb cikk zeller (használhatunk szárzellert is), 1-2 evőkanál vaj, kb. 300-400 ml száraz fehérbor, ízlés szerint só, frissen őrölt fekete bors, zsálya, rozmaring, kakukkfű

A tálaláshoz:

Kb. 400 g spagetti tészta, ízlés szerint parmezán, frissen vágott zöldpetrezselyem és néhány csepp olívaolaj

 

Előkészítés: 20 perc, elkészítés: kb. 45 perc

 

A húst és a zöldségeket előkészítjük, majd apró kockákra vágjuk. A vöröshagymát vajon 1-2 percig pároljuk, hozzáadjuk a húst, majd néhány perc elteltével a zöldségeket és a fűszereket. Felöntjük borral, és alacsony lángon, időnként kevergetve, borral meglocsolva kb. 35-40 percig főzzük a ragunkat.

Amikor a ragu majdnem puha, kifőzzük a tésztánkat. Egy serpenyőbe teszünk egy adag tésztát és egy adag libás mártást, ha szükséges, akkor a főzővízből 1-2 kanál vizet, majd nagyobb lángon néhány perc alatt összemelegítjük az ételünket. Tálalásnál a tésztát (pl.: egy húsvillára felcsavarva) helyezzük a tányérra, majd a ragut rákanalazzuk a tetejére, megszórjuk reszelt parmezánnal, frissen vágott zöldpetrezselyemmel és megcsepegtetjük olívaolajjal.

 

Amikor nyáron Padovában jártunk a felszolgálótól egy abszolút helyi fogást kértem. Erre Ő egy furcsa, vastag tésztás, ragus ételt hozott ki, ami nagyon ízlett. Valószínűleg a fáradság miatt, de elfelejtettem leírni, hogy mit is ettem, így amikor hazaértünk megpróbáltam utánajárni.

A tésztáról pillanatok alatt kiderült, hogy Veneto tartomány egyik különlegességéről van szó, ami nem más, mint a bigoli, ellenben a szószt nem sikerült megfejtenem a mai napig sem: darált sertéshús, apróra vágott répával, egy kevés húslevessel és finomra vágott zöldpetrezselyemmel.

100_8985.JPG

A mártás utáni kutatáskor megtaláltam, hogy a bigolit általában szardellás vagy kacsás raguval készítik. A kacsás bigoli (Bigoli con l'anatra) adta az ötletet, hogy ezt a szószt el lehetne készíteni libával is. A bigoli beszerzése sajnos egy kicsit körülményes. Miután a negyedik olasz kisboltban sem tudtam megvenni az alapanyagot, a spagetti mellett döntöttem (az interneten meg lehet rendelni a tésztát), és így született meg ez a Márton-napi libás spagetti.

A bejegyzés trackback címe:

https://strosine.blog.hu/api/trackback/id/tr116882855

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

protézisesh 2014.11.12. 09:52:20

libaMELLből spagettit??? Láttál te már ludaskását? Töltött libanyakat? Azok az ételek pont arról szólnak, hogy a kisebb húsokat tartalmazó, "értéktelenebb" részek se a szemétben végezzék. Csont és bőr nélkül összekockázni a libamellet a legnagyobb pazarlás.

Neked is csak a csirke/pulyka/libamell, meg a karaj a hús, mi? :(

St.Rosine 2014.11.12. 11:53:33

Az étel alapötletét a kacsás bigoli adta, ahogy a szövegben is szerepel. A kacsás bigolihoz korábban inkább belsőségeket használtak fel, napjainkban általában kacsamellből készítik, de én ezt nem feltétlenül tekintem pazarlásnak (ha szerinted az, akkor ezt az olaszoknak tedd szóvá). Az általad említett fogásokat természetesen ismerem és kedvelem, ellenben véleményem szerint a libás spagetti pont a libamell jellegzetesen finom ízétől lesz kiváló.
Az utolsó kérdésedre a válszom pedig csak annyi, hogy a kedvenc kajám a gombás-csülkös pacal!
süti beállítások módosítása