Schärding Felső-Ausztriában a német-osztrák határon fekvő városka az Inn partján. Lakóinak száma napjainkban már nem éri el az 5000 főt, a többség a szolgáltatóiparban (például a turizmusban és a vendéglátásban) dolgozik, de vannak akik sört főznek vagy vajat „köpülnek” (itt és itt). Az Inn másik oldalán, a településsel szemben már német területen fekszik Neuhaus am Inn.

Schärding önmagában nem biztos, hogy megér egy utazást, azonban ha arra járunk, akkor érdemes megállni néhány órára vagy akár egy éjszakára, hogy kipihenten folytathassuk utunkat Nyugat-Európába vagy Magyarországra.

A belváros barokk polgárházai mellett keressük fel a városka múzeumát, plébániatemplomát, kastélyparkját és ajánlott az Inn partján is egy kisebb sétát tennünk.

A megérkezésünket követően a hotel halljában egyből kiszúrtam a schärdingi gasztrokalauzt (Schärdinger Gastroguide). Kérdésemre, hogy hol lehet finom osztrák ételeket kóstolni, a Cafe Lachingert, ami kávézó, bár és étterem is egyben, valamint a Bums’n vendéglőt ajánlották.

A Lachinger éttermében egy könnyed töklevest,

a kávézójában pedig egy Esterházy-szeletet kóstoltunk.

A Bums’n a régmúlt idők vendéglős kultúrájából kapta a nevét, amikor is még szokás volt az utcáról begurítani söröshordókat a pincébe, ahová nagy dörömbölés, azaz „bumsen” közepette érkeztek meg.

A vendéglőben tipikus osztrák fogások közül válogathatunk, így van marhahúsleves palacsintametélttel (Rindsuppe mit Frittaten), szalontüdő zsemlegombóccal (Beuschl mit Semmelknödel) vagy a főtt marhahús zsemlés tormával és pirított burgonyával (Gekochtes Rindfleisch mit Semmelkren und Röstkartoffeln). Ezek mellett kipróbálhatunk még sörrel készült fogásokat (Bierige Speisen), különböző salátákat (Salatecke) és hideg ételeket (Was Kalt´s) is.

Mi egy bécsi rántottcsirke-salátát (Wiener Backhendlsalat),

egy hidegtálat főtt és sült sertéshússal, szalonnával, húskenyérrel, sajttal, sajtkrémmel („Obatzta”) és zsírral (Brettljause, kalter Sur- und Schweinebraten, Speck, Leberkäse, Käse, Aufstrich und Schmalz),

és egy áfonyás (Palatschinke mit Preiselbeermarmelade), valamint egy sárgabarackos palacsintát (Palatschinke mit Marillenmarmelade) kértünk.

A fogások mellé a Baumgartner nedűit ízlelgettük (a schärdingi sörfőzde gyökereit egészen 1609-ig lehet visszavezetni!). Nekem leginkább a szalmasárga színű, enyhén komlós Märzen és a mély, csokoládé színű, erősen malátás, fűszeres Doppelmalz ízlett a legjobban, igaz az összes kipróbálására nem volt kapacitásom.

Összességében Schärding egy nagyon barátságos kisváros az Inn partján. Az ott eltöltött néhány óra pillanatok alatt elrohant. Gasztronómia szempotjából az általunk kóstolt ételek, italok nem voltak kiemelkedőek, csak szimplán finomak, ami szerintem bőségesen elég egy megfáradt utazónak!