Zur Eisernen Zeit
2014. november 30. írta: St.Rosine

Zur Eisernen Zeit

Az osztrák főváros éttermi kultúrájának elengedhetetlen részei a kisvendéglők, ahogy a bécsiek mondják Beisel vagy Beisl. A szó valószínűleg a héber beth vagy a jiddis beys azaz „ház”-ból származik. A kisvendéglők a 19. század elején kezdtek elterjedni a város külső kerületeiben, mivel az ott lakó munkások olcsó és tartalmas ételekre vágytak, amelyeket a Beiselek kínáltak.

Amikor kezembe került Gerd Wolfgang Sievers „Wiener Beisel Kochbuch” című könyve egyből tudtam, hogy amint tehetem fel kell keresnem ezeket a klasszikus vendéglőket, mert ezekben valószínűleg a kedvemre főznek!

2014_osz 146.JPG

Azon a helyen, ahol a császári kincstár az aranyat vasra cserélte jött létre a Naschmarkt legöregebb vendéglője a „Zur Eisernen Zeit”. Az „Eisernen” átmenet a vendéglő és a kocsma között (kritikát itt olvashat),

2014_osz 147.JPG

amely egy szűk, néhány elemében időnként változó étlappal várja a vendégeket, pl.: bécsi krumplilevessel, tojásos galuskával, különböző kolbászokkal, és salátákkal. Az ételek közül a kritikusok leggyakrabban a „Großes Saftgulasch „Zur eiserenen Zeit” mit scharfer Pfefferoni” (szaftos pörkölt „Zur eiserenen Zeit” módra csípős pepperónival) szokták ajánlani. Ennek ellenére mi

2014_osz 158.JPG

egy hagyományos borjú bécsit és

lencse.jpg

egy serpenyő lencsefőzeléket szalonnával és szalvétagombóccal kértünk. A borjú bécsi olyan volt, amilyennek lennie kell: könnyű, levegős, finom. A lencse kevésbé ízlett, mivel jobban szeretem, hogy ha egy gondolatnyi mustárral és egy kevés karamellizált cukorral megbolondítják, ellenben a szalonnára és a pirított szalvétagombócra egy rossz szavam sem lehet.

A hely hangulata önmagáért beszél. Kopottas asztalok és székek, hozzá jött még egy kevés dohányfüst, egy csipet napsütés és egy jó nagy adag jókedv! Péntek délután voltunk ott, így teljes teltházba futottunk bele, de óriási szerencsékre egy asztal a sarokban szabad volt.

2014_osz 149.JPG

A vendégkör helyi melósokból, éneklő, gitározó életművészekből, kártyázó diákokból és néhány kedves nyugdíjasból állt (mi voltunk az egyedüli turisták).

2014_osz 160.JPG

Összességében azoknak ajánlom a helyet, akik szeretik a kisvendéglők kötetlen világát, a házias ízeket és szívesen elegyednek szóba ismeretlenekkel!

cím:

Am Naschmarkt Stand 316-320/C7

A-1060 Wien

nyitva tartás:

hétfőtől-szerdáig: 10:00-24:00

csütörtöktől-szombatig: 09:00-24:00

A bejegyzés trackback címe:

https://strosine.blog.hu/api/trackback/id/tr676942993

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása