1516. április 23-án Vilmos és Lajos bajor hercegek a következő rendeletet olvasták fel Ingolstadtban az országgyűlésen megjelent nemesek előtt:

„Mi különösen akarjuk, hogy városainkban, falvainkban, piacainkon és így az egész országban a sörhöz csak árpát, komlót, vizet és semmi mást ne használjanak és csak így főzzék a sört [...] Aki ezt a rendelkezést lényegesen túllépi és nem tartja be, úgy bírósági büntetésként a hordó sört kérlelhetetlenül el kell venni...”.

(Szabó E. – Szigeti A. (1996): Sörlexikon, sörtörténelem. Akadémiai Kiadó, Budapest. 84-85.)

A tisztasági törvény legnagyobb pozitívumának a normális alapanyagokból főzött, többnyire finom, iható (nem feltétlenül minden esetben kiváló minőségű!) sört tekinthetjük, legnagyobb negatívumaként pedig nem szabad elfelejtenünk, hogy ezzel alaposan megkötötték a sörfőző mesterek kezét és így teljesen száműzték a kreativitást a német főzdékből.

A Német Sörfőző Szövetség 1994-ben  kezdeményezte, hogy Németországban ezen a napon legyen a német sör napja (1995-től ünneplik). Bővebben magyarul: itt, németül: itt.

A Stern napokban megjelent cikke szerint a németek percenként 15.788 liter, azaz naponta több, mint 22 millió liter sört gurítanak le a torkukon. Ez évente 8 milliárd litert jelent, amiért 19 milliárd eurót hajlandók fizetnek (amúgy a csehek változatlanul több sört fogyasztanak fejenként, mint a németek). Ha a sörfajtákat nézzük a pils a legkedveltebb, amit az export és búza követ a sorban. (A német sörfajtákról itt egy remek videó!)

Tehát, aki kedveli a német söröket és ezt még elfelejtette az idén megünnepelni, gyorsan szerezzen be egy pár pohár/korsó csapolt germán malátalét, de ne feledje, hogy hozzá mindenképp dukál egy frissen sütött, ropogós kolbász is!

Zum Wohl!